Volt nekem egy férjem egyszer, aki utált ünnepelni. Én meg egy idő után őt utáltam, de most nem erről, hanem a az ünnepek fontosságáról. Mert az ünnepek olyanok, mint télen a hó. Mindig megérkeznek. Emlékeztek az aktualitását soha nem veszítő viccre, amikor a Köztisztasági Vállalat vagy mittudomén micsoda minden évben bejelenti az első hóesés után, hogy azért nincsenek letakarítva a főútvonalak és a főváros nagy útjai, mert “váratlanul érte őket a havazás”? Pedig az is olyan, mint az ünnepek. Menetrendszerűen bekövetkeznek.
Ennek pedig örüljünk! Mert ünnepelni jó! Különösen gyerekekkel, de gyerekek nélkül is. Biztos mindenki ismer olyan idős férjet, feleséget, akik eleinte csak nem vesznek már ajándékot, aztán elmarad a torta, majd végül a kis ünneplés is. A születésnap, karácsony, házassági évforduló éppen olyan nap lesz, mint a többi. Pedig nem olyan nap. „Ez a nap más mint a többi ezt te is jól tudod.”
A családi rituáléknak rendkívül fontos szerepe van egy család életében. Hozzátartozik egy család identitásához. A családi legendárium, ami generációról generációra száll. Gondoljunk csak bele milyen fontosak ezek az ünnepek a gyerekek és az idősek számára. Egy év számukra nem január 1-től december 31-ig tart, hanem születésnaptól születésnapig. Időpontok, amiket jó várni, amikor a család mindig összejön és ünnepel. Ünnepeli az életet, azt, hogy együtt vannak és vannak egymásnak. Bekeretezik az életünket.
Ünnepeljetek hát! A pandémia erre is megtanított bennünket, hogy milyen az, amikor elveszik tőlünk a személyes találkozás lehetőségét. Nézzünk mélyen magunkba….! Hányszor fordult elő 2020 előtt, hogy már hetekkel karácsony előtt elindult az alkudozás arról, hogy kihez megyünk, hol leszünk szenteste és hány órát töltünk itt vagy ott. Aztán amikor sokáig nem ölelhettük meg a szeretteinket hirtelen minden ünnepnap visszakerült oda, ahova való. A kiemelt napok polcára.
A gyerekek esetében még inkább ez a helyzet. Egy kis barátokkal teli szülinapi zsúr, ami arról szól, hogy mennyire szeretik az ünnepeltet, hogy aznap körülötte forog a világ az bizony szuperjó dolog. De vigyázz! Ne felejtkezz el arról sem, amiről már olyan sokszor beszéltünk. A gyerekek utánzással tanulnak. Nemcsak őket kell megünnepelni, hanem téged is! Ne mondjatok le a felnőttek szülinapjairól, évfordulókról se. Ha látja a gyerek, hogy anya és apa szeretve van az számára nagy biztonságot jelent. A másik megünneplése, megajándékozása, a torta, mind a szeretetnyelve része lesz. Ezek az ünnepek a gyerekek fontos támaszai. Látják, hogy mennyien szeretik anyát és apát, mennyi fontos, őszinte barát veszi őket körül, hogyan tart össze a család, akik mind ott lesznek majd mellette is.
Úgyhogy ünnepeljetek! Születésnapot, névnapot, házassági évfordulót, a plüssmaci szülinapját vagy a befogadott cicáét, esetleg a tengerimalacét. Ünnepeljetek! Most például azt, hogy kint csicseregnek a madarak, a mókus hatalmas ugrással elérte a szemközti fa ágát és az a hatalmas dolmányos varjú is odébbállt a háztetőről. Itt a tavasz!