Eljön a pillanat, amikor kikerül a gyermek anya óvó, védő szárnyai alól és bölcsis vagy ovis lesz. „Ha két hétig egyfolytában jártok, már szerencsések lehettek!” Halljuk gyakran a mondatot az idősebb gyereket nevelőktől, és akkor még el sem tudjuk képzelni, hogy mennyire igazuk van! Dr. Póta György házi gyermekorvossal beszélgettünk.
Milyen gyermekbetegségekkel kell számolnunk ha a gyerek közösségbe kerül?
Ezek igazán nem gyermekbetegségek, mert gyermekbetegség alatt a fertőzéses gyermekbetegségeket (pl. kanyaró) értjük. Ezek elsősorban általános betegségek, amelyek nyilvánvalóan az esetek nagy többségében hurutos felső légúti megbetegedéseket jelentenek, ennek is 90%-uk vírusos eredetűek.
Ezek a vírusos felső légúti betegségek egyértelműen intenzívebben terjednek a közösségekben, és miután a kisgyerekek szervezete még nem ismeri ezeket a fertőzéseket, a gyerekek sokkal fogékonyabbak rá. Általában ezek tüneti betegségek és tüneti kezelést igényelnek, nem igényel személyes orvosi vizsgálatot, főleg mostanában. Gyorsan jön – gyorsan megy, banális vírusfertőzésnek hívjuk, és ez az, amelyek végigkísérik a gyerekeket amíg közösségben lesznek. A legtöbb felső légúti betegség alapja a nátha, amelynek a legismertebb következményei közé tartozik a köhögés, a fülfájás, a nem alvás, ez főleg kisebb korban jellemző, nagyobb korban torokfájás következményei – ezekkel már orvoshoz kell fordulni. Összességében elmondható, hogy addig, amíg a náthát nem tudjuk „kitakarítani” a gyermek orrából, addig a fenti tünetek valamilyen intenzitással mindenképpen meg fognak jelenni. Elsődleges és legfontosabb az orrfújás és/ vagy orrszívás (kicsiknél). Mert ha el van dugulva az orra, akkor kidugítani, fújni, kiszívni, és ezután minden további magától megy a gyógyulás érdekében.
Megelőzhetőek-e ezek a betegségek?
Nem igazán. Kikerülni, megelőzni sajnos nem lehet. A súlyosbodását lehet megelőzni azzal, ha már a tünetek kezdetekor kezelni kezdjük és nem hagyjuk elfajulni. Gyerekeknek – és egyébként felnőtteknek is – a legfontosabb megelőzés céljából a D-vitamin pótlás. A D-vitamin az egyetlen olyan vitamin, ami a normál táplálékban nem található meg. Kutatások bizonyítottan kimutatták, hogy azért van ennyi megbetegedés Magyarországon, mert a magyar lakosság 60 %-a D-vitamin hiányos, 20 %-a pedig súlyos D-vitamin hiányban szenved orvosi értelemben. Ezt meg lehetne előzni ha az őszi, téli hónapokban D-vitamint szednénk. Nem hiába kötelező csecsemőknek és kis-korban is érdemes szedni. Ha minden család folyamatosan szedné a D-vitamint biztos, hogy nagyságrendekkel jobb lenne a helyzet. A másik fontos vitamin a C-vitamin. Az őszi és téli hónapokban nem tudunk annyi gyümölcsöt és zöldséget enni, hogy fedezzük a megfelelő vitamin bevitelt. De nyilvánvalóan a napi gyümölcs és zöldség bevitel is elengedhetetlen a vitaminok mellett.
Ezek mellett szülőként mit tudunk tenni ebben az elég zavaros helyzetben, hogy megóvjuk a gyermekünket a betegségektől?
A táplálkozás, a kipihent állapot, a megfelelő mozgás nagyon fontos gyerekkorban (is). Iskolásoknál oda kell figyelni, hogyan és mit esznek, mennyit pihennek – nem mindegy hogy 6-8 órát alszik a gyerek este 10-reggel 6 között vagy csak éjfél és reggel 6 között és utána egész nap zombi üzemmódban működik. Az éjfél előtti alvás duplán számít, ugye ezt mondták a nagymamáink.
Mi a teendő, ha a gyermek mégis elkap egy ilyen vírusos eredetű betegséget? Mikor forduljunk orvoshoz? Meddig kell most otthon tartani?
Nyilvánvalóan, amit elsődlegesen figyelembe kell venni, hogy milyen a gyerek általános állapota – van láza, nincs láza, milyen a közérzete. Az általános állapota dönti el igazán, hogy beteg –e. A tüneteket minden esetben kezeljük, de ha „csak” egy könnyű nátháról beszélünk, orrfolyással és közben jó a közérzete, étvágya van, akkor járhat közösségbe. Nem beteg egészen addig a pontig, amíg az általános állapota nem változik. Ez pedig a szülő által megítélhető. Ha vannak a betegséghez köthető egyéb tünetei, például láz, akkor természetesen mindenképpen tartsuk otthon. Ebben az esetben ha nem piheni ki a betegséget, akkor sajnos lehetnek szövődmények is a későbbiekben. A lázas állapot általában két-három napnál tovább nem tarthat utána legfeljebb hőemelkedés fordulhat elő. Ha nem így lenne, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A lázas betegség első egy-két napján türelemmel lázat kell csillapítunk. A másik eset az, ha a tünetek látványosan fokozódnak, pl. erősödik a köhögés. A gyereket már zavarja a játékban, hallhatóan nehezebben veszi a levegőt. Ebben az esetben mindenképpen fel kell keresni a házi gyermekorvost. Ha a betegség folyamán a tünetek lassan de biztosan romlanak, akkor már nem várható hogy egy ilyen banális fertőzés magától rendeződik, ilyenkor indokolt, hogy orvoshoz menjünk.
Amennyiben viszont szépen javul, de váratlanul visszaesés következik, akkor is mindenképpen indokolt az orvossal felvenni a kapcsolatot, mert ott egy felül fertőzés, valószínűleg két betegség egymásra ülése vagy valamilyen szövődmény kezd kialakulni. Betegség után mindig két tünetmentes nap kell ahhoz, hogy a gyermek visszamenjen a közösségbe.
Még egy jó tanács a szülőknek a bölcsi, ovi és suli kezdéshez?
Türelem és ne pánikoljanak! Merjenek józan ésszel hozzáállni a dolgokhoz! Figyeljenek oda a gyerekekre, életmódra, táplálkozásra, a tünetek megfelelő kezelésére, ha jelentkeznek, és akkor tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy mindent megtettek azért, hogy ne alakuljon ki a betegség.
Ennél többet nem tehetünk, de higgyék el, hogy ez mégis nagyon sok!