Hogy milyen nevelési módszereket alkalmazunk, hogyan dicsérünk, mit hozunk otthonról, mind rányomja a bélyegét a mi szülő-gyermek kapcsolatunkra. Ha tudatosan megtanulunk néhány bátorító „elismerési technikát”, és figyelünk arra, hogy rendszeresen alkalmazzuk is ezeket, akkor a gyermekünk jobban felismeri, és értékeli saját erősségei. Ezáltal kapcsolatunk is javul vele, és jobban hallgat majd ránk. Próbáljunk visszagondolni, az alábbi dicséretek közül, melyek estek volna nekünk jól annak idején? Mik azok, amikkel bővíthetjük saját nevelési repertoárunkat? Próbálgassuk, hogy a saját gyermekünknél hogyan fejeznénk be a mondatokat?
- „Szeretem, amikor te…”
- „Mindig nagyon élvezem, amikor…”
- „Igazán ügyes vagy ebben…!”
- „Ez aztán a kitartás, már vagy egy 20 perce…”
- „Nagyon klassz, ahogyan…”
- „Amiért ilyen szépen viselkedtél, te meg én jutalomból csinálhatnánk valami klassz programot.”
- „Ezt nevezem, hogy ennyire oda figyeltél”
- „Kiálltál mellettem, vagy a barátaid mellett, borzasztóan örülök neki!”
- „Nagyon szép munka!”
- „Ezt mind egyedül csináltad?! Gratulálok!”
- „Nagyon büszke vagyok Rád, amikor…”
De! Ne feledjük a nem verbális visszacsatolásokat sem: nagy ölelés, kacsintás, szeretetteljes nézés, elismerő pillantás…Hiszen ezek is mind csodákra képesek!