Mi itt az anyamondjánál különösen fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen foglalkozunk a bullyinggal, mert ez is egyike azon legfontosabb kérdéseknek, amiket az oktatás keretein belül rendezni kellene. Érthetetlen, hogy az oktatás miért nem tart lépést a megváltozott világgal, miért nem akar tudomást venni arról, hogy gyökeresen más gondolkodásra lenne szükség, mint eddig. Korábban már ITT írtunk a bullying alapjairól, arról, hogyan ismerd fel és miért olyan fontos, hogy szülőként képben legyünk a zaklatás formáit illetően.
A bullying alapvetően abban különbözik az egyszeri lelki bántalmazástól, hogy ismétlődik, ráadásul olyan gyakran és intenzitással, hogy a bántalmazott nem tudja normális élni a mindennapi életét, mert állandó félelemben kénytelen tölteni a napokat. Sohasem tudhatja, hogy abban a közegben, ahol neki biztonságos körülmények között tanulnia kellene, honnan és mikor érkezik a következő zaklatás. Ebben a reménytelen félelemben kénytelenek élni a zaklatott gyerekek a mindennapjaikat.
Hasonló a helyzet a digitális platformokon bekövetkező zaklatásokkal, amik az iskolában vagy más közösségekben, sportegyesületekben, külön órákon megjelenő abúzusokat kitolták a közösségi térbe is. Miért van ennek különösen komoly és káros hatása? Mert így a zaklatás képes bemenni abba az egyetlen térbe, amiben a gyerek még biztonságban érezhette magát, a saját otthonába. Mivel a telefont mindig magánál hordja, ezért gyakorlatilag a nap 24 órájában ki van téve a pszichés zaklatásnak, amit nem tud „kikapcsolni”, hiszen az egyik jellemzője éppen az, hogy váratlanul és hirtelen érkezik.
Ráadásul a zaklató névtelen, arctalan, hamis profillal létező ember, aki ebben a névtelenségében még riasztóbb és félelmetesebb. Az elmúlt két évben a gyerekek, a fiatalok még több időt töltenek a közösségi platformokon, ahol egyre gyakoribb a közösségi bántalmazás. Gyakran a probléma sokkal összetettebb és több bántalmazott is van ugyanabban a történetben. Nem is olyan régen mesélték egy budai elitnek mondott általános iskoláról, hogy két nyolcadikos fiú hamis profilt készített az Instagramon az egyik osztálytársuk nevében és erről a profilról zaklatták a náluk fiatalabbakat és az osztálytársaikat.
Hogy mi visz rá gyerekeket arra, hogy a saját kortársaikat lelkileg bántalmazzák? Nehéz lenne máshol keresni a választ erre, mint a családban. Nagy valószínűséggel őket is bántalmazták vagy bántalmazzák lelkileg és ezért ezt a formát tartják elfogadhatónak és követendőnek. Azt szoktam mondani a lányomnak, hogy sosem láthatunk be az ajtók mögé és nem tudhatjuk, hogy egy látszólag rendezett család házának falai között is micsoda lelki megnyomorítások történhetnek. Ez nem menti fel ezeket a gyerekeket, de újabb jel arra, hogy figyeljünk oda a gyerekeinkre, egymásra.
Ráadásul a bántalmazó magatartás nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, azt csak komoly minta mutatással és követéssel lehet átírni. Attól a bántalmazók nem lesznek egyik pillanatról a másikra jobbak, hogy büntetést kapnak érte és nyilván a retorziótól való félelmükben bekövetkezett bocsánatkérés sem lehet őszinte. Égetően fontos, hogy az iskoláknak saját, korszerű programja legyen a bullying megakadályozására és ezek a programok már alsó tagozatban, az első telefonok megjelenésekor elinduljanak. Ne feledjük! A gyerekek a neten éppen úgy csoportokban kommunikálnak mint az iskolában! Éppen úgy klikkesednek, beszólnak egymásnak és kirekesztenek. Van azonban egy nagy különbség. Ez a zaklatás, ez a kirekesztés követi a gyereket a legbiztonságosabb helyre, a saját szobájába is.
Ha bántalmazást észlelsz ne fordítsd el a fejed! Kérj segítséget!