Az újévi fogadalmak kimeríthetetlen téma. Hogy miért? Mert nem tartjuk be ezeket. Gondoljatok csak bele, ha mindenki betartaná az újévi fogadalmait, akkor juhé, minden menne a maga rendjében és nem kellene folyton arról írni és olvasni, hogy miért nem megy. Mert nem megy, ugye? Na nézzünk bele az igazmondó gömbbe és állapítsuk meg, hogy idén is a kukába ment a legtöbb újévi fogadalom. Január első munkanapján megrohamoztuk az edzőtermeket (előtte persze még a sportruházati áruházakat, mert nyilván kell egy csini ruci ha már ilyen nagy az elhatározás). Beszereztük csillagászati összegeként a biokaját vagy a tuti fogyókúrás menüsort és – a kutatások szerint legalábbis – nagyjából február 20 körül fel is adjuk a fogadalmakat és visszatérünk a korábbi életünkhöz kudarcokkal tele.
Klassz nem? Vajon akkor minek ez az egész újévi-fogadalom-őrület?
Egyébként a témával foglalkozó pszichológusok szerint nem kellene törvényszerűnek lennie annak, hogy feladjuk a fogadalmakat, csak rosszul tűzzük ki azokat. A leggyakoribb probléma az, hogy az emberek többsége irracionális, megvalósíthatatlan célt tűz ki maga elé vagy ha nem is megvalósíthatatlan, de olyan nagyot kellene hozzá lépni, amire egy ember – legalábbis ennyi idő alatt – nem képes. Azok valósítják meg sikeresen a terveiket, akik lépésről lépésre haladnak és képesek arra, hogy ezeket a lépéseket úgy határozzák meg, hogy azok elérhetőek legyenek. „Nyáron leteszem a nyelvvizsgát.” Ez csak egy üres ígéret addig, amíg gondos tervezéssel nem rakjuk körbe. Nézzük meg, mi is kell ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjam? Minden nap meg kell tanulnom 20 szót vagy kifejezést. Minden nap? Akkor is, amikor hulla fáradt vagyok, mert a babánk épp hasfájós és már 3 napja nem alszunk egy szemhunyást sem? Tudom akkor majd ezt teljesíteni? Már most tudom, hogy ez egészen biztosan nem fog menni. Ebben az esetben érdemes alaposan végiggondolni, hogy olyan tervet készítsünk, amit „extrém körülmények között” is végre tudunk hajtani.
Ha napokig nem tudjuk megvalósítani azt, amit elterveztünk akkor következik be a feladás.
Ebben az esetben ne várjunk magunktól heti 140 kifejezést, lássuk be ez irracionális is. Legyen 3 naponta 20 szó. Ez nem elérhetetlen. És ki tudja? Lehet, hogy a végén heti 140 lesz belőle.
Jó tipp még az is, ha beiktatjuk saját magunk megjutalmazását, ami mindig komoly megerősítés egy terv végrehajtásában. Nem arra gondolok, hogy a fogyókúrázók kéthetente egyenek meg egy hatalmas tiramisut, de apró vállveregetéssel csodákra lehet képes az ember.
Azt a hibát azonban ne kövessük el, amit oly sokan, hogy kívülről várjuk az inspirációt. Mindenkinek megvannak a fogadalmai, és a saját fogadalmaink a legfontosabbak számunkra. De egy támogató családi, baráti légkör fontos segítség lehet különösen akkor, amikor holtpontra kerülünk. Egy fogyókúrázó, életmódváltó embernek nem tesz jót az a légkör, amelyben folyton csak azt hallja, hogy „egyél fiam rendesen, ennek a fogyókúrának semmi értelme, csak kínzod magad!” és még egy tál süteményt is elé tesznek a családi ebédnél. Ezzel szemben egy támogató család körében, akik megértik a célkitűzést és segítik azt a fogadalom megvalósítása is sokkal eredményesebb lesz.
Végül van egy kedvencem, amiben szerintem van igazság. A fogadalmaid legyenek jól látható helyen számodra és az egész családod számára is. Egyrészt így kevesebb eséllyel fordul elő a fenti eset, másrészt gondolj bele micsoda erőt ad minden nap csak átfuttatni a szemed a hűtőszekrényen lévő cetlin, amire felírtad, hogy havonta elolvasol egy könyvet vagy ma este nem eszed meg a pudingot éjfélkor vagy nem iszod meg ébredés után mindössze fél órával a 3. kávét is. És gondolj arra, hogy ha csak egy fogadalom megtartása is sikerül, akkor az pont eggyel több, mintha nem lett volna 2022-es célod. Veregesd meg a vállad és folytasd, mert jó hír, hogy a kutatások azt mutatják, hogy ha eddig nem hagytad abba, akkor nagy eséllyel nem is fogod.