Valószínűleg nincs nagyobb változás egy nő életében annál, mint amikor megszületik a gyermeke. Ahogy mondani szokták, a gyerekkel együtt megszületik egy édesapa és egy édesanya is. Pedig ez koránt sincs így. Nem véletlenül 6 hétre teszik azt az időszakot, amit az édesanyának pihenéssel, a gyermekére való ráhangolódással kellene töltenie. Ebben az időszakban az édesanya megfáradt teste kipiheni magát, új erőre kap és a nagyon szorosan a babával töltött idő eredményeként összekapcsolódnak a kinti világban is. Anya születik. Számtalan vizsgálat hangsúlyozza, hogy azoknak az anyáknak, akik sokat vannak szorosan, testközelben a babájuk mellett hamarabb indul meg a teje és a csecsemőjük is hamarabb találja meg az utat az anyatejhez. Hogy is volt ez régen? Ha egy baba megszületett, a család nőtagjai felváltva siettek a segítségére. Volt aki kitakarított, volt aki több napra előre megfőzött, de a kisebb településeken a szomszéd is át-átnézett, hogy tud-e valamiben segíteni. Ha csak egy mosást dobott be a gépbe, kiteregetett vagy kivasalt egy-két rugdalózót már beljebb volt a kismama a teendőivel és ebben a hat hétben azt tehette, amire a leginkább szüksége volt. Pihenhetett.
Ugye milyen elképzelhetetlen ez ma már?
Mindenekelőtt megfelelő mennyiségű és minőségű fotót kell készíteni a babáról különböző színű ruhákban és pózokban, hogy ki lehessen tenni az Instagramra vagy a Facebookra. Mert ugye ha ezeken a felületeken nem tudjuk megmutatni szerelmünk gyümölcsét, akkor talán meg sem született. De a félre a (nem is annyira) tréfával. Egy anyának a társadalom elvárásai alapján lehetőleg a szülés utáni harmadik-negyedik napon fittnek és tettre késznek kell lennie, és az sem baj, ha gyorsan visszanyeri eredeti alakját. „Hiszen ez csak egy gyerekszülés! A világ legtermészetesebb dolga!” Így is van, de azzal kiegészítve, hogy utána 6 hétig pihenni kellene. Ehelyett mi történik? Jön a család (és ők is készítenek vagy 100 képet), majd a barátok, de egyikőjük sem úgy, ahogyan egy generációval ezelőtt anyáink esetében. Nem takarítani, főzni jönnek, segíteni, hanem épp ellenkezőleg. Vendégségbe. Így még róluk is az édesanyának kell gondoskodni.
De nehogy ne férjen bele egy kis vendégváró falat összedobása!
Ugye milyen nagy a különbség? Nehéz lenne tetten érni, hogy mikor fordult ekkorát a világ, de ma már egy újszülött kisbaba ellátása mellett nagyon sok egyéb dolgot kell megcsinálnia az édesanyának. Arról nem is beszélve, hogy ha nem is azonnal nyeri vissza az alakját, de azért legalább illik megtenni ezért mindent.
Semmilyen tudományos alapja nincs, csupán empirikus tapasztalatokra hivatkozhatok, de szerintem van összefüggés a hatalmas „zökkenjünk gyorsan vissza az életbe” szemléletnek ahhoz, hogy egyre kevesebben szoptatnak, egyre gyorsabban apad el a teje a mamáknak. Szoptatni nem igazán lehet „üzemszerűen”. Az az egyik legmeghittebb helyzet, amibe a kisbabánkkal kerülhetünk. Körülöttünk minden nyugodt, meghitt. Összebújunk és a testemmel táplálom az életem értelmét.
Egészen más állapot ez, mint megtölteni egy cumisüveget és a gondosan kimért mennyiséggel megetetni. Utóbbi jobban belefér abba az életbe, amiben be vannak osztva az órák és feladatok.
Mert egy anyának a csecsemő ellátása mellett be kell vásárolnia, rendben kell tartania a háztartást, főznie kell, karbantartani a lakást (hiszen úgyis otthon van) és még egy kis testedzés is férjen bele a napba. Arról nem is beszélve, hogy ez az időszak kiemelten veszélyes abból a szempontból, hogy a férje más nő után néz, hiszen az édesanya nem igazán a szexistennő szerepre fókuszál ezekben a hetekben.
Egyszer gondoltam arra, hogy ha a nők titkos szövetséget kötnének a világon, hogy soha nem kezdenek olyan férfival, akinek a felesége egy pici csecsemővel van otthon akkor talán jobb lenne ez a világ. De aztán – mivel ez a sci-fi témakörébe tartozik – el is engedtem. Így csak a pokol kénköves bugyraiba kívánom ezeket a nőtársaimat.
Mi is lenne a kiút abból a helyzetből, amiben egy anyának minimum 9 élete van, mint egy macskának, azzal a különbséggel, hogy az édesanya egyszerre éli ezt a kilencet?
Önismeret, megfelelő őszinte, tiszta beszéd a párunkkal már a gyermekvárás időszakában és annak megértése, hogy anya és apa családdá lesz a gyerek születésével és ha összefognak a megoldandó feladatokért akkor olyan szoros kötelék alakulhat ki közöttük, mint soha előtte.
Ezt az esélyt is meg kellene ragadni egy baba megszületéskor.