Nem biztos, hogy nagyon népszerű leszek ezzel az írásommal, abban pedig végképp nem vagyok biztos, hogy sokan egyet is fognak érteni velem, de szerintem ezt az egész karácsonyi ünneplést nem kell annyira túllihegni. Pláne akkor nem, ha kisgyerek is van a házban, aki még vajmi keveset lát a külsőségekből, de annál többet érez abból, ami a szívekben van.
Természetesen a karácsony csodálatos ünnep, különösen ha már egy kis utód is figyeli az égősorokat, de arra a készülődés közben figyelnünk kell, hogy el tudjuk választani a fontos és kevésbé fontos dolgokat egymástól. Egy kisbabával vagy egy már nagyobb, totyogóval a karácsonyi készülődés inkább komoly kihívás, mint meghitt, örömteli időtöltés. Éppen ezért célszerű, ha már jó előre, akár tényleg az advent kezdetével mi is elkezdjük a felkészülést. Egy kis tervezés csodákra képes! Ha időben megtervezzük a menüt, akkor még bőven lesz időnk bevásárolni, ha nem december 20-án kezdjük el az ajándékbeszerzést, akkor azt is el lehet osztani egy-egy napra.
Próbáljuk meg nem tökéletesre! Mi lenne, ha ez az idei karácsony nem lenne tökéletes, csak – Bruno Bettelheim után szabadon – olyan „elég jó”. Elégedjünk meg a mi „elég jó” karácsonyunkkal, amikor nem kell minden ablaknak tisztának lennie, minden szőnyegnek és függönynek makulátlanul tisztának lennie, és az is lehet, hogy elég lesz csak 3-féle főfogás a szokásos 5 helyett. De ígérjük meg egymásnak, hogy nem idegeskedünk a készülődés alatt, nem hányjuk a másik szemére, ha valamit elfelejtett venni a boltban vagy ha nincs kimosva éppen a kedvenc hosszú nadrág, amiről egészen addig az sem volt tudott, hogy az a kedvenc.
A nagyobb gyerekekkel is megbeszélhetjük, hogy segítsenek be a készülődésben, hiszen egy kisbabával nem könnyű a bevásárlás, takarítás, bármilyen, hosszabb időt igénylő tevékenység. Az embernek ilyenkor mindig az az érzése, hogy mire elkezdené a házimunkát már ébred is a baba. De azért ha délután alszik egy-másfél órát, akkor arra az időszakra nyugodtan tervezhetsz valami hosszabb tevékenységet igénylő feladatot. Mondjuk a terítők kimosása, vasalása, az égők előkeresése, az otthonotok feldíszítése. Fontos, hogy mindig annyit tűzz ki magad elé, amennyit valóban el lehet végezni ennyi idő alatt, hogy legyen sikerélményed. Ha kész, akkor húzd ki a feladatot a listáról. Isteni érzés lesz!
Ha már egy kicsit nagyobb a gyerek, akkor nyugodtan befoghatjuk a készülődés során, csak érdemes arra figyelni, hogy ne azt hallja folyton tőlünk, hogy „jaj milyen sokat kell takarítani” „milyen szörnyű bonyolult ez a karácsonyi készülődés” „bárcsak már túl lennénk rajta”. A gyerekek tanult minták alapján élik majd a felnőtt életüket, és bizony ha ilyen korán beléjük kódolják a szülők, hogy a karácsonyi készülődés csak gondot tartogat számunkra és semmi okunk nincs arra, hogy boldogan, várakozással telve számoljuk a napokat, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ha a gyerekünk felnőttként sem egy karácsonyi angyalkára, hanem inkább a Grinchre hasonlít majd.
Egy apró trükk az ajándékokkal kapcsolatban
A kis gyerekek kevésbé türelmesek még és egyáltalán nem értik, hogy ha végre megkapták azt a járós babát vagy szirénázó autót, amire olyan nagyon vágytak, akkor miért nem játszhatnak vele azonnal. Ismerjük a gyári csomagolásokat, amik sok apró dróttal és levehetetlen műanyaggal veszik körbe a vágyott ajándékot. Ezért én mindig azt csinálom, hogy kicsomagolom a játékokat és külön beleteszem egy édes kis zacskóba, amiből ugyanúgy ki kell venni, bontogatni az ajándékot, de a felesleges és idegesítő bontogatós procedúrát ki lehet hagyni belőle.
Ugyanezt csinálom a ruhákkal kapcsolatban is, sőt, azokat ki is mosom mielőtt a fa alá teszem, hogy azonnal fel is lehessen venni. Nem hiszem, hogy egy 2-3 éves gyereknek az a lényeg, hogy rajta legyen a címke a fodros szoknyán. Sokkal inkább az, hogy azonnal körbe lehessen fordulni benne a karácsonyfa előtt.
És még egy szó….
Tudom, hogy nagyon csábító dolog megörökíteni a nagyon szép családi eseményeket és szívmelengető dolog évek múltán visszanézni majd a képeket. De ne engedjük elszállni a pillanatot egy fotó kedvéért. Van, hogy a közös éneklés, az ajándék, a gyerekünk első gitárszólója ott és akkor a legnagyobb élmény, amit nem lehet átélni egy telefon kameráján keresztül. Ha élete első versét mondja csillogó szemmel a karácsonyfa alatt. Nézz a szemébe és mosolyogj! Nem lesz róla felvétel, amit posztolhatsz az Instán? Talán nem. De a szívetekben ott lesz az az érzés, amit úgysem érthet senki más.
Boldog karácsonyt!
Olvastátok már ezt a cikkünket?