Nemrég került elő ez a téma egy anyukás csoportban és megdöbbentem, hogy mennyi családot érint! Most nem kezdek el a világ változása felett merengeni és azt sem gondolom, hogy a világunkban közvetlenül és közvetve jelenlévő agressziónak bármi köze lehet ehhez, de mindenképpen érdemes ezzel foglalkozni.
Mikor utánanéztem ennek a témának tényleg azt találtam, hogy nem intézhetjük el annyival, hogy „Majd kinövi.” Vannak persze gyerekek, akik a világgal való ismerkedés első korszakában ezt is kipróbálják, a csörgővel ütik az építőkockát vagy megharapják az ősöket, de egy-két magyarázó, tiltó mondat után gyorsan másfelé fordul az érdeklődésük. Vannak azonban olyan gyerekek, akik életében állandósul az agresszív viselkedés és a család egyre kétségbeesettebben próbál rájönni, hogy mi lehet ennek az oka.
A másik felé irányuló agresszió mellett sajnos egyre gyakrabban jelenik meg az önmagát bántó gyermek. A baráti társaságunkban is van egy kislány, aki rendszeresen veri a fejét a falba, mintha így akarná megnyugtatni magát. Amellett, hogy egy szülő számára ez félelmetes látvány, még veszélyes is lehet a gyerekre nézve.
Több szakértő véleményét is elolvastam, hogy egy kicsit jobban értsem ezt a jelenséget és bizony azt találtam, hogy nem is elsősorban a dühkitörések vagy az agresszió megjelenése az aggasztó, hanem annak mértéke és időtartama. Ha ez egy hosszan fennálló és valóban intenzív folyamat, akkor mindenképpen foglalkozni kell vele, és szükség esetén akár gyermekpszichológus segítségét is kell kérni.
Rendkívül fontos, hogy a gyermek megértse, hogy az agresszió nem lehet a problémamegoldás eszköze. Ehhez pedig néha valóban a gyermekpszichológus szaktudására van szükség.
Mitől alakulhat ki az agresszió?
Az első helyen valószínűleg még mindig az áll, hogy a gyermek a családban vagy a közvetlen környezetében tartósan erőszakot tapasztal. Mivel a gyermek utánzással tanul, fejlődik, ezért ezt a viselkedésmintát tanulja el, amire a szüleitől, a környezetétől agresszió a válasz, amire ő agresszióval felel….és kialakul az ördögi kör.
Komoly hatása lehet a gyerekre a médiából ömlő erőszaknak is. Ezért nagyon fontos tanács, hogy akinek kisgyereke van az felejtse el a „háttértelevíziózást”, mert minden vizuális inger, ami a gyereket éri az hat rá.
Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a változásokat, amik a gyerek életében bekövetkeznek és amikkel abban a korban még nem tud megbirkózni. Ilyen lehet a szülők válása, egy szeretett családtag elvesztése vagy egy testvér születése is, aminek hatására a nagyobb gyermek elveszti a családban betöltött korábbi biztonságos szerepét.
Mit tehetünk?
Mindenekelőtt próbáljuk kideríteni mi okozhatja ezt a viselkedést. Érezzünk együtt a gyermekünkkel, de határozottan tiltsuk meg az agresszív viselkedést. Persze soha ne agresszióval vagy szeretetmegvonással.
Ha azt érezzük, hogy nem tudunk úrrá lenni helyzeten, akkor ne halogassuk a megoldás keresését, konzultáljunk szakemberrel!