Egy anya sosem beteg, ez ugye olyan igazság, amivel mindannyian tisztában vagyunk. Különösen igaz ez az egyedülálló anyákra, akiknek aztán semmi esélyük arra, hogy megbetegedjenek. Őszintén szólva ezt tapasztalatból is mondhatom, mert a lányom 7 éves koráig egyáltalán nem voltam beteg, még háziorvosom sem volt. Ez akkor derült ki, amikor lejárt a jogsim és az egészségügyi vizsgálathoz gyorsan össze kellett szednem valakit aki megvizsgál és alkalmasnak talál az autóvezetésre.
Ha valaki a párjával együtt neveli a gyerekeit, akkor persze – gondolhatnánk – több segítséget kap. De tudjuk, hogy ez csak akkor van így, ha a kapcsolatuk a kölcsönös szereteten alapul és a férj nem hulla fáradt, frusztrált és ideges, amikor hazatér a munkából.
De még ha így is van, hatalmas nyomás nehezedik egy édesanyára akkor is, ha épp nem lázas vagy nincs napok óta bedugulva az orra. Amikor egyébként is minden erejét összeszedve próbálja eligazgatni a napot, akkor egyáltalán nem hiányzik egy jó kis influenza. Az anyukák egyébként is lábon hordják ki a betegségeket mint tudjuk. De persze van olyan is, amikor nem megy tovább és a szervezet jelez, hogy most valamit változtatni kell.
Kérj segítséget!
Ne akarjunk szuperhősök lenni, mert egyébként már azok vagyunk a mindennapokban. A betegség azonban éppen arra figyelmeztet, hogy pihenni kell. Lehet, hogy már hónapok óta nem aludtad ki magad, nem kapcsol ki igazán az agyad egyetlen percre sem és a sok cipekedéstől, pakolástól a tested is elfáradt. Pihenni kell. Ha a betegség megjelenésekor pihenünk akár csak egyetlen napot is, az nagyon sokat tud segíteni a gyógyulásban. Ha van nagyszülői segítség akkor most van itt az ideje! Jöjjön át a nagyi és foglalkozzon az unokákkal néhány napig, amíg te meggyógyulsz! Igen, tudom, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy a gyerekek a másik szobában játszanak, éhesek, szaladgálnak és te SEMMIT nem csinálsz, csak fekszel, de ez a gyógyulás és a pihenés lényege. És mint nagyon sok mindenhez, ehhez is kell a mentális hozzáállás, például, hogy elfogadd, hogy most ezzel segítesz a legtöbbet magadnak és a családodnak is.
Mondd el a gyerekeknek!
Semmi gond nincs azzal, ha a gyerekek tudják, hogy anya is megfázhat, anyát is ledöntheti a lábáról egy vírus. Úgyis látják, hogy valami baj van, hogy valami nem olyan, mint amilyen lenni szokott. Anya gyengébb, fújja az orrát, rázza a hideg és úgy köhög, hogy jaj, azt hallgatni is rossz. Ha „nincs semmi baj, anya beteg” mondatokat hajtogatod a gyerekeknek, akkor abból nem azt hallják meg, hogy anya szuperhős, hanem azt, hogy a szavai és a látvány nem állnak összhangban. Ennél szerintem sokkal jobb az ő szintjükön elmagyarázni, hogy mi történik – anya úgy fújja az orrát, mint az elefánt az állatkertben – és elmondani, hogy most a nagyi vagy a szomszéd néni vagy a bébiszitter átjön és azért, hogy anya minél előbb megint a régi legyen most néhány napot ágyban tölt. Ahogy a gyerekek is, amikor betegek. Ez az őszinte beszéd szerintem sokkal eredményesebb, mint a titkolózás. A nagyival aztán lehet rajzolni anyának „Legyél jobban!” kártyákat vagy együtt főzhetnek neki gyógylevest. A gyerekek aktívan és boldogan vesznek majd részt ezekben a foglalkozásokban.
Te pedig addig pihenhetsz egy jót!
Itt a tavasz, hamarosan a nyár, amikor érdemes minél többet a szabadban mozogni, feltölteni a D-vitamin készleteinket. De ezalatt se felejtkezzünk el a saját egészségünkről, a saját vitaminjainról annak érdekében, hogy amikor menetrendszerűen megérkezik az ősz és az óvodával, iskolával a szokásos megbetegedések, akkor felvértezetten várjuk. Mert betegnek lenni nem jó. Még a szuperhősöknek sem.