Szerintem az elképesztően magas válások egyik oka, hogy egyáltalán nem vagyunk őszinték egymással a gyermekvállalással kapcsolatban. Pedig sokkal kevesebb lenne a meglepetés, ha a párok legalább nagyjából sejtenék előre, hogy mi vár rájuk. Aztán úgyis meg kell majd szorozni 100-al, de legalább lenne mit szorozni. És most hagyjuk a csodálatos és kivételes 1%-ot, akinek csodagyereke születik, akivel soha semmi gond nem lesz az életben – legalábbis az Instagram tanulsága szerint – de a többiek felé jó lenne az igazat kommunikálni. Ha így lenne, akkor egy édesanya nem érezné hibásnak, hasznavehetetlenek, tehetetlennek magát sok-sok helyzetben egyedül, otthon egy néhány hónapos csecsemővel. Vagy ha érezné, akkor tudná, hogy ez teljesen normális.
De ha már túl vagyunk ezen az időszakon és valami csoda folytán a párkapcsolat is megmaradt, akkor eljön az az idő, amikor akár kettesben is elmehettek nyaralni a pároddal. Amíg a gyerek kicsi, addig a közelében a helye a szülőknek, ez nem kérdés. A legnagyobb szüksége arra van, hogy mellette legyenek és számíthasson a jelenlétükre.
De ha már nagyobb, akkor szerintem simán belefér egy nyaralás a pároddal kettesben. Lehet, hogy nem leszek túl szimpatikus azzal, amit gondolok, de sokkal többre mennének a családok szerintem, ha a gyerek 3-5 éves kora között a szülők a saját, kettesben töltött nyaralásukra is koncentrálnának és a gyerekkel neki való strandra mennének vagy max 2-3 napra leruccannának a Balatonra. De azt a sok vitát és feszültséget, amit mondjuk egy repülős út jelent egy 2-3 éves gyerekkel simán megspórolnám, mert a szülők idegeit teljesen tönkreteszi és ami azt illeti a gyerekeknek teljesen mindegy, hogy az Antalya-i vagy a hajdúszoboszlói gyerekmedencében üldögél. Ha viszont a nagyszülők be tudnak segíteni vagy találtok olyan megbízható babysittert, akire életetek értelmét rábízhatjátok, akkor szerintem irány a közös nyaralás, kikapcsolódás, kettesben levés. Sokkal nagyobb százalékban maradnának együtt a párok, ha ez nem valami szégyellni való dolog lenne.
„Tényleg otthon hagyjátok a gyereket?” „Nem fog hiányozni?” „Nem fogtok neki hiányozni?” „Nem viszitek magatokkal?” „Anyósod tud rá vigyázni?”
Megvannak ezek a „támogató” kérdések a környezettől, ugye? Ahelyett, hogy arról biztosítana a család, hogy milyen szuper ötlet, hogy kettesben mentek nyaralni, jönnek azok a mondatok, amik az egyébként is meglévő aggódást és bűntudatot csak növelik.
Pedig ne legyen bűntudatod, ha a pároddal, gyermeked apjával kettesben, két felnőtt emberként nyaralni mentek. A nyaralás nem arról szól, hogy az ember ugyanazokat a feladatokat végzi, mint minden nap csak más, sokszor sokkal nehezebb körülmények között. Otthon már rutinszerűen melegíted a tápszert, tisztítod a cumisüveget, egy új helyen mindent újra ki kell találni, ki kell alakítani. Mégis mi ebben a nyaralás, a pihenés egy kisgyermekes anyuka számára? És tudom, ma már vannak babahotelek, sok kényelmi eszköz segíti a babák ellátását, de meggyőződésem, hogy a kettesben eltöltött minőségi időre szükség van.
Úgyhogy ha nyaralni mentek a pároddal, akkor íme a legfontosabb tipp, hogyan tehetitek felhőtlenebbé.
Ha már elhatároztátok, hogy ilyen „szörnyű” szülők lesztek és a nagyira hagyva a gyereket kettesben nyaraltok, akkor tényleg hagyjátok ott. Úgy értem fejben is. Az olasz tengerparton koktéllal a kezetekben ne arról beszélgessetek, hogy vajon jól eteti-e, elég meleg lesz-e a fürdővíz és nem esik-e ki az etetőszékből? Kerüljétek a gyerekkel kapcsolatos témákat és általában mindazt, ami megoldatlanul halmozódik előttetek. Kapcsoljatok ki minden értelemben és arra a néhány napra ne anya és apa legyetek csak, hanem egy kicsit nő és férfi is.