Kislány! Kiált fel örömmel a szülésznő a baba születésekor, és körülbelül ekkor el is indul egy olyan folyamat, amiről tapasztalatlan szülőként még csak álmodni sem mertünk. Most egy olyan icipici dilemmáról írunk, ami sok ember számára láthatatlan, de egy kislány számára bizonyos életkorban az egyik legfontosabb lehet. A fülbevalóról. Melyik életkorban lyukasszuk ki a gyerek fülét? Brrrr….már a mondat is…Önszántunkból fájdalmat, sérülést és rossz esetben fertőzést okozhatunk a saját gyerekünknek. Ki tenne ilyet? A legtöbb kislányos szülő.
Régen nem volt kérdés, hogy vagy még a kórházban – legalább ott steril körülmények között van, gondolták, és úgysem emlékszik semmire – vagy néhány hónapos korban otthon, valamelyik oltással egyidőben megtörtént a füllyukasztás. Nekem mondjuk ez olyan „jól” sikerült, hogy kb 30 éves koromig semmilyen fülbevalót nem tudtam hordani, mert még fiatalon állandóan begyulladt és az egyik összeforrt. Ma már azért egyre ritkább az, hogy ilyen korán kiteszik a babákat ennek a traumának és esetleges fertőzésveszélynek.
De akkor mikor a legideálisabb a füllyukasztás és egyáltalán miért teszünk ilyet?
Ne legyünk álszentek! Mi nők annyi mindent megteszünk azért, hogy jól nézzünk ki, hogy a fülbevaló viselése tulajdonképpen csak hab a tortán. És egy fiatal lány – és egyre gyakrabban fiú – életében üzembiztosan bekövetkezik ha nem hamarabb, akkor a kamaszkorban az a vágy, hogy legalább egy fülbevalót viseljen.
Véleményem szerint egy kisbabának semmi szüksége a fülbevalóra. Egyébként is azt gondolom, hogy az ember maga rendelkezik a testével és igen, ez akkor is így van, ha történetesen a gyerekünkről van szó. „Majd 18 évesen azt csinál amit akar, addig én mondom meg, hogy mi hogyan legyen!” Ismerős ez a szülői hozzáállás? Nagyon rossz hírem van: egyrészt 18 éves korában nem történik semmi különös, ami választóvonal lenne. Gyerekként fekszik le és felnőttként ébred. A hivatalos iratok szerint. De a valódi felnőtté válás ennél egy sokkal szebb és összetettebb feladat. Például az az út, amelynek során megtanulja a testéről való önrendelkezést. Ha addig nem erre szoktatták a szülei, akkor csupán attól, hogy 18 éves lesz ez nem változik meg.
Az én lányom ebben nő fel. Senki sem nyúlhat a testéhez az ő vagy az én engedélyem nélkül, kizárólag akkor, ha veszélyben van, és nem vetkőztetheti meztelenre vagy kérheti meg, hogy ezt tegye. Ez valójában talán egyszer okozott az iskola gépezetében fennakadást, amikor valamelyik „kötelező iskolai mérés” – éljenek a semmire sem jó statisztikák – alkalmával azt mondta a gyerekemnek a védőnő, hogy vetkőzzön le, hogy meg tudják mérni, ő pedig nemet mondott és legalább 3 megoldást felsorolt, ahogy meg lehet őt mérni anélkül, hogy kiszolgáltatott módon kisbugyiban álldogálna az osztálytársai és ismeretlen felnőttek előtt. Igaz, hogy ekkor még alsós volt, de már többet tudott az emberi önrendelkezésről, mint sokan felnőttek. Egyébként láss csodát megoldották a mérést ruhában!
Kicsit ezt gondolom a fülbevalóról is. Ahogyan nem tetováltatod – és a jogszabály szerint nem is tetováltathatod – a gyereked, így semmi szükség arra sem, hogy babakorban kilyukasszák a fülét. Biztos vagyok benne, hogy mivel az is visszafordíthatatlan folyamat, így előbb-utóbb bekerül majd abba a kategóriába, amibe a tetoválás vagy a piercing. Úgy emlékszem mindkettőhöz kell a szülő beleegyezése 16 éves korig, de addig ezzel a beleegyező nyilatkozattal sem lehet ezeket megcsináltatni. A lényeg, hogy nem rendelkezünk a másik teste fölött, pláne nem olyan területen, ami nem hozható helyre. És igen, valójában legyinthetünk erre: „Ne mááááár, komolyan! Csak egy füllyukasztásról van szó! Most tényleg már ez is baj!” De nem. Nem a füllyukasztásról van szó, hanem az elvről, arról, hogy hogyan gondolkodunk a felnövekvő generációról.
Szerintem a füllyukasztás legideálisabb időpontja az, amikor a gyerek maga szeretné. Amikor meg tudjuk vele beszélni, hogy fájni fog, kezelnie kell a fülét, tisztogatni a fülbevalót és nem veheti ki 6 hétig. Ez körülbelül a 8-10 éves kor, amikor kiváló anya-lánya pillanat lehet ez.
És készüljünk fel aztán arra is, hogy lehet, hogy egy lyuknál nem állnak meg majd a csajok. Hiszen a kamaszkor még csak ezután következik.