A babák egy éves kora körül megjelenhet a probléma: válogatós lesz. Járjuk körül, hogy mit is jelent az, hogy válogatós? Nem eszi meg azt, amit kap, nem kóstolja meg boldogan, nem veti bele magát az új kihívásokba. Azt szoktam javasolni a barátnőimnek, akik ilyesmire panaszkodnak, hogy nézzenek alaposan magukba és gondolják végig, hogy ők vajon boldogan megkóstolnának-e felnőttként bármit, amit eléjük tesznek. Gyerekként a helyzet lehet, hogy még rosszabb. Persze vannak olyan nyitott, „ide nekem az egész világot” habitusú gyerekek, akik bátran vetik bele magukat az új kalandokba, de minden felnőtt sem ropogtat el jókedvűen egy-egy rántott szöcskét!
A gyereknevelés hatalmas önismereti út és nagy türelmet igényel a szülők részéről is. Az egészen biztos, hogy az élet minden területén nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Vagy rosszabbul alszik, nehezebben altatható, éjszaka fel-felébred vagy rosszabbul eszik, esetleg nem szopik, mások válogatósak. Nincs mintaszerűen fejlődő gyerek, ezért ha a tied sem az, akkor ne legyél elkeseredve!
Az evés is az a terület, ahol próbáljunk mindent természetesen csinálni. Nem kell különösebben nagy feneket keríteni a dolgoknak, de ha egy-egy új ételt akarsz bevezetni, akkor belefér egy kis plusz móka. Ma kipróbáljuk az almát, ma a répát. Már délelőtt kiszínezhetitek és „hamm megesszük” játékot játszhattok vele, hogy aztán délben tényleg el is fogyjon. Az egyik trükk az új ízeket kevésbé befogadó babák esetében, hogy a „béka-melegítős” trükköt alkalmazod. Nagyon lassan lépkedve előre, napról-napra egy picit több ízt teszel bele az újból a kedvenc ételébe. Pürésített alma és icipici brokkolival. Majd egy pici brokkolival, majd brokkolival. Van akinél beválik.
De persze vannak olyan helyzetek is, amikor a gyereknek valamilyen rossz emléke fűződik egy-egy ételhez, ízhez vagy akár szélsőséges esetben magához az evéshez. Ezeket az eseteket érdemes szakemberrel kivizsgáltatni, mert akár szervi probléma – reflux – is állhat a háttérben. Ha az evés közben fáj a nyelőcsöve, a pocija, akkor érthető, hogy nem nagyon szeretne enni és ezt az érzést újra és újra átélni.
Amire különösen fontos figyelnünk, hogy ne alakítsunk ki az evéssel kapcsolatban rossz szokást, beidegződést a gyerekben.
Néhány jó tanács!
- Ne zsarold vagy jutalmazd az étellel! „Ha megeszed, kapsz csokit! Ha nem eszed meg nem kapsz csokit!”
- Ne etesd túl! Megfájdul a pocija és az evést ezzel a fájdalommal fogja összekapcsolni. Így bekerültök egy spirálba, amiből nehéz kitörni.
- Ne engedj! Ha azt szeretnéd, hogy kóstolja meg azt az ételt, mert ma az az ebéd, akkor kóstolja meg. Ha egyszer odaadod helyette a kedvenc almakompótot, akkor tudni fogja, hogy legközelebb is odaadod.
- Nagyon türelmesnek kell lenned! A bizalmatlan gyerekeknek idő kell, hogy befogadják az újat, még ha az egy fincsi zöldbabfőzelék is.
- Készítsétek el együtt az ételt! Igazi jó játék a babának, ha a piacon a kezébe kap egy almát vagy otthon besegíthet a konyhában. Persze csak olyan feladatokban, ami semmilyen veszélyt nem jelent számára.
- A nasira nagyon figyelj! Ha egy gyerek nem éhes ebédidőben, akkor még azt az ételt sem fogja megenni, amit nagyon szeret!