Jó, most lehet, hogy egy időre visszatért a hideg és el akarja hitetni velünk, hogy újra tél van, de reménykedjünk abban, hogy hamarosan eljön a tavasz és újra futhatunk babakocsival. A babakocsis futás egy egyre jobban terjedő mozgalom, ami szerintem nagyon üdvözlendő. Vegyük sorra, hogy miért jó ez a babának, miért jó az anyukának és végül miért lehet jó az egész családnak. Mert így van, higgyétek el!
Jó a babának, mert
a babák többsége imád babakocsiban utazni és sokan közülük sokkal hamarabb elalszanak a babakocsiban, mint a saját ágyukban. A kutatások szerint ez azért van így, mert a babakocsiban való alvás emlékeztet a mama hasában eltöltött csodás létre, amire nem az egy helyben fekvés volt jellemző, optimális esetben. Vannak olyan babák, akik csak így képesek elaludni, ami hosszú távon komoly gondot okozhat, úgyhogy erről próbáljuk őt leszoktatni. Fontos, hogy minél előbb megtanuljon a saját ágyában békésen elaludni.
De a babakocsizás közben világot is lát a baba, méghozzá olyan körülmények között, ami védett, így nyugodtan nézegetheti a felbukkanó kutyákat és embereket. A gyerekek utánzással tanulnak, ezért ha pici koruktól azt látják, hogy anya és apa fut, akkor ő maga is nagyon korán elkezdi majd. Ahogy nő, a gyakorlatok egy részét már ő is végezheti, talán még egy pici szakaszon tolhatja is a babakocsit.
Jó az anyának, mert
fantasztikus gyógyír például a szülés utáni depresszió ellen, arról nem is beszélve, hogy milyen csodálatos formába hozza az anyukákat nagyon gyorsan. A babakocsis futás közösségi sport is lehet, ami közben értékes, támogató kapcsolatokra tehetünk szert. Gondoljunk csak bele: egy ilyen közösségben sokkal nagyobb eséllyel találunk olyan anyukára, akivel lehetnek közös témáink, mint a játszótéren, ahol mindössze annyi közös van bennünk, hogy mindannyian nagyjából a környéken lakunk. Ráadásul az is gyakori, hogy egy gyerek születésével lassan – szerencsés esetben csak ideig óráig – elveszítjük a korábbi barátaink egy részét, különösen azokat, akiknek még nincs gyerekük. Nem azért, mintha megromlana a kapcsolat közöttünk, egyszerűen csak azért, mert egy időre más dolgok kerülnek nálunk a fókuszba és kevés közös pontot találunk majd az életünkben. Az igazán jó barátságoknál ez aztán a gyerekek növekedésével visszaáll, de egy időre valóban nem baj, ha olyan új közösségeket is megismerünk, akiknek hasonló az érdeklődési körük. A babakocsival való futók épp ilyen közösség.
Jó apának és az egész családnak, mert
a futás olyan közös, családi program tud így lenni, ami a gyerek születésével bekövetkező esetleges eltávolodásokat is képes orvosolni. A legtöbb párkapcsolatban a gyerek három éves kora körülre eldől, hogy a pár meg tud-e birkózni az új helyzettel és képes-e együtt felnevelni a gyermeküket. Ez a néhány év tele van nehézségekkel, lemondással és sok alkalmazkodással jár. Ha azonban van a családnak olyan közös programja, amin rendszeresen és mindannyian részt vehetnek, akkor az komoly összetartó erő lehet, amely átsegítheti a családokat a nehézségeken.
Futhat anya a babával, amíg apa pihen, futhat apa a babával, amíg anya pihen, és futhatnak együtt is, amit ha rendszeressé tudnak tenni akkor igazán hasznos lehet a párkapcsolatuk számára is.